A 3I/ATLAS csillagközi üstökös felfedezése és megfigyelése
A 3I/ATLAS csillagközi üstökös a harmadik ismert égitest, amely nem a Naprendszerben keletkezett, mégis áthalad rajta. A NASA eddig legalább tizenkét különböző űreszközzel követte nyomon, mióta július 1-jén egy chilei távcső felfedezte. A „csillagközi” kifejezés azt jelenti, hogy az üstökös egy másik csillagrendszerből érkezik. Nem a Nap körül alakult ki, hanem valamilyen kozmikus hatás letérítette eredeti útjáról, így most a mi bolygórendszerünkön halad keresztül.
A NASA számára nagy lehetőség, hogy a 3I/ATLAS sokféle irányból és műszerrel megfigyelhető. Ezáltal pontosabban megérthetik, miben tér el ez az idegen látogató az itt született üstökösöktől. A felvételek segítenek kideríteni, hogy más csillagrendszerek anyaga mennyire hasonlít a miénkre.
A NASA marsi eszközei és a 3I/ATLAS
A 3I/ATLAS-ról a legközelebbi felvételeket a Mars körül keringő űrszondák készítették. Az ősz elején az üstökös mintegy 31 millió kilométerre haladt el a vörös bolygó mellett, és ekkor három NASA-űreszköz is megfigyelte. A Mars Reconnaissance Orbiter készítette az egyik legélesebb közeli képet a csóvás égitestről, míg a MAVEN az ultraibolya tartományban fotózta, segítve ezzel a gázok és porok kiemelését a felszínéről. A Perseverance marsjáró kamera is megörökítette az üstököst, még ha halványan is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars körül keringő űrszondája, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) is részt vett a 3I/ATLAS pályájának finomításában. Az október 3-án történt Mars-közeli elhaladás során készített képek és mérések alapján az ESA kutatói tízszeres pontossággal tudják előrevetíteni az üstökös pályáját.
Napvadász űrszondák és a 3I/ATLAS
A NASA olyan küldetéseket is indított, amelyek a Nap környezetét figyelik. Ezek a heliofizikai eszközök képesek megörökíteni a Nap-közeli égbolt eseményeit, így észlelhetik a 3I/ATLAS üstököst még akkor is, amikor az a Nap mögött halad el, és a földi távcsövek nem láthatják. A STEREO űrszonda szeptember 11. és október 2. között készített róla felvételeket, míg a SOHO napfigyelő műhold október 15-én és 16-án követte mozgását.
A frissen indított PUNCH küldetés is megfigyelte az üstökös hosszú csóváját szeptember 20. és október 3. között. Ez az első alkalom, amikor a Nap körüli kutatási küldetések egy másik csillagrendszerből érkező objektumot figyeltek meg, hangsúlyozva a 3I/ATLAS különleges célpont voltát.
Kisbolygó-kutató űreszközök és a 3I/ATLAS
A NASA Psyche és Lucy űrszondái, amelyek eredetileg kisbolygókat vizsgálnak, szintén figyelték a 3I/ATLAS-t. A Psyche szeptember 8-án és 9-én négy felvételt készített az üstökösről, nagyjából 53 millió kilométeres távolságból, míg a Lucy szeptember 16-án figyelte meg az égitestet, körülbelül 386 millió kilométeres távolságból. Ezek a felvételek segítenek a 3I/ATLAS pályájának pontosabb meghatározásában.
A 3I/ATLAS felfedezése
A 3I/ATLAS üstököst július 1-jén fedezte fel a NASA által finanszírozott ATLAS távcső. Ez a rendszer folyamatosan pásztázza az eget, hogy időben észlelje a Földre veszélyes kis égitesteket. Nem sokkal később a Hubble-űrteleszkóp és a James Webb-űrtávcső is megfigyelte az üstököst, amely így a NASA egyik legjobban dokumentált üstököse lett.
Mikor lesz a legközelebb a Földhöz?
A számítások szerint a 3I/ATLAS 2025. december 19-én, pénteken kerül a legközelebb a Földhöz, ekkor körülbelül 274 millió kilométerre lesz tőlünk, ami majdnem kétszerese a Föld és a Nap átlagos távolságának. Ezért nem jelent veszélyt bolygónkra. A NASA űreszközei továbbra is figyelik az üstököst, tervezve, hogy 2026 tavaszáig követik, amikor a 3I/ATLAS eléri a Jupiter pályáját, majd elhagyja a Naprendszert és folytatja útját az intersztelláris térben.
