Karikó Katalin a Kecskeméti Egyetemen: „Csak még valamit szeretnék kérdezni!”
A Nobel-díjas Karikó Katalin magyar biokémikussal találkozhattak az érdeklődők 2025. november 16-án, vasárnap Kecskeméten, a Neumann János Egyetem Campusán. A világhírű kutatót hatalmas szeretettel és figyelemmel fogadták, a kecskeméti közönség pedig hosszú tapssal köszöntötte a nagyelőadójában.
Megelőzően Karikó Katalin egy különteremben interjút adott, ahol a hallgatóság soraiban ott volt az egyetem vezetése és Kecskemét alpolgármestere is. A nagyelőadóban Árvay Zoltán, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kommunikációs vezetője beszélgetett vele, felidézve a Nobel-díjas biokémikus életútjának meghatározó állomásait.
Elmondta, hogy a kisújszállási szülői házban 10 éves koráig egy szobában lakott a családdal. Édesapja hentes, édesanyja pedig könyvelő volt, és gyerekkorában mindig érdekelték a disznóvágások során felfedezett dolgok. A nővérével együtt pedig szétszedték a rádiót, hogy megkeressék benne az embereket.
Amikor bejelentette az édesapjának, hogy kutató szeretne lenni, azt a választ kapta: „Fiam, Te egyelőre csak az én zsebemben kutatsz!” A diploma átvételekor, amikor kiderült, hogy segédmunkatárs lesz a laboratóriumban, az édesapja ezt segédmunkásnak mondta. A „zsírcsoportban” kezdett, ahol a zsírokat elemezték, nevetve megjegyezte, hogy tudta, a zsír fontos, mivel apukája hentes volt.
A Szegedi Tudományegyetem elvégzése után a Szegedi Biológiai Központban dolgozott, majd 1985-ben a születésnapján bocsátották el létszámcsökkentés miatt. Később a Temple Egyetemen kezdett dolgozni Philadelphiában, ahol huszonnégy éven át számos kiváló szakemberrel került kapcsolatba.
1997-től Drew Weissman immunológussal dolgozott együtt, akivel közösen fektették le az mRNS-alapú vakcinák fejlesztésének alapjait. Tíz évvel ezelőtt kényszerből nyugdíjba vonult, de férje biztatására új lehetőségeket keresett, így végül a németországi BioNTechnél folytatta munkáját. Érdekes módon, 58 évesen kezdett újra kutatásokat, melyek végül tudományos világhírhez vezettek.
A kutató kiemelte, hogy milyen csodálatos érzés olyan felfedezéseket tenni, amelyek az embereket szolgálják. A kutató volt a tizenötödik magyar és az első magyar nő, akit a világ legjelentősebb tudományos elismerésével jutalmaztak az mRNS-technológia kifejlesztéséért, amely kulcsfontosságúnak bizonyult a Covid-19 elleni hatékony vakcinák létrehozásában.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a kudarcokból mindig tanult, és a negatív kritikákból is építkezett. Soha nem a bírálókban kereste a hibát, hanem önmagában, megtanulva, hogyan lehet a kudarcokat előnnyé formálni. Ma is büszkén vállalja magyarságát, amikor csak teheti, hazatér tanítani és példát mutatni. Szeret főzni, kertészkedni, és nézni a Columbo sorozatot.
Lánya, Francia Zsuzsanna kétszeres olimpiai bajnok amerikai evezős, Karikó Katalin úgy véli, hogy a kutatók pont olyanok, mint az evezősök: „Háttal megyünk a cél felé, ezért nem is látjuk pontosan a célt, de ennek ellenére teljes erőbedobással haladunk a cél felé.”
Karikó Katalin JATE-díjak átadása
Először adták át a Karikó Katalin alapította JATE-díjakat a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a gálaesten Ilia Mihály irodalomtörténész, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Czikkely Márton Simon orvostanhallgató kapták meg az elismerést. Karikó Katalin 2023. október 12-én bejelentette, hogy alma materének adományozza Nobel-díjának replikáját és a kitüntetéssel járó több mint 500 ezer dollár pénzjutalmat.
Az adományra építve a kutató és az SZTE létrehozta a JATE-díjat a József Attila Tudományegyetem emlékére, a kiválóságot és a szegedi tudományosság elismerésére. Az ünnepségen Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy mindig büszke volt arra, hogy a JATE-n tanult, és emlékeztette azokat, akik az 1960-as és az 1990-es évek között itt tanultak, hogy nemcsak az egyetem volt közös, hanem a sorsuk és az is, ahogy éltek.
