Meteorit hullás Győrnél – 81 éve nem volt példa hasonlóra
A legfrissebb adatok szerint valóban meteorit érhette el a földfelszínt Győrtől északra, ami igazi szenzáció, hiszen utoljára 1944-ben hullott Magyarországra hasonló égi anyag. A meteorit, amelyet november 15-én észleltek, látványos tűzgömbként húzott végig az égen, majd mintegy 23,8 kilométer magasságban robbanhatott fel. A kutatók most lázas keresésben vannak, hogy megtalálják a különleges darabokat.
Honnan érkezett a meteorit?
A meteorit becslések szerint egy 17 kilogrammos égitest lehetett, amely elképesztő, 20 km/s sebességgel lépett be a légkörbe. Ez mintegy 80-szor gyorsabb, mint egy utasszállító gép. A magyar és nemzetközi műszerek alapján több kisebb darab földet is érhetett, így a meteorit felkutatása jelenleg magánterületen zajlik, a tulajdonosok engedélyével.
A meteoritok 99%-a a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövből származik – erősítette meg a kutatás vezetője, Kereszty Zsolt, a Magyar Meteoritikai Társaság elnöke. Ezek az égi kövületek 100-130 millió évesek, vagyis jóval idősebbek, mint bármely földi kőzet. Tudományos értékük óriási, és már egy grammjuk is több száz dollárt érhet a nemzetközi piacon.
Hol lehet a meteorit fődarabja?
A szakemberek szerint a meteorit 25 kilométer magasan robbant fel, darabjai pedig szabadesésben hullhattak a földre. A széladatok azonban bizonytalanok: ha a bécsi mérés pontosabb, a darabok Győrzámoly környékén lehetnek, míg ha a budapesti adatok a helytállók, akkor a találat a magyar határ innenső oldalán, attól északra várható. A kutatócsoport már egy 12 kilométeres szakaszt átfésült, de a havazás és az eső megnehezítette a keresést. A fődarab mindössze 10 centiméteres és fél kilós lehet.
Miért ekkora jelentőségű ez a meteorit?
A meteorit nagy valószínűséggel kőmeteorit, szilikátos szerkezetével és vasnikkel magjával könnyen felismerhető. A szakértők szerint a megtalált darab nemcsak értékes, hanem nemzeti kincs, amelyet várhatóan a Természettudományi Múzeumban állítanak majd ki. A kutatás addig folytatódik, amíg az időjárás és a növényzet engedi, hiszen 81 éve nem volt ilyen lehetőség a hazai tudomány számára.
