Úttörő kutatások a Balaton vízminőségének megőrzésében
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei innovatív módszert dolgoztak ki a sekély tavak vízminőségének hosszú távú monitorozására. Az új módszer jelentős előrelépést jelent a limnológiai kutatások terén, és a Balatonon tesztelt vizsgálati keretrendszer kiemelkedő példát mutat arra, hogyan lehet a tavi ökoszisztémákat fenntartható módon kutatni.
Ez az új eljárás különösen figyelemre méltó, mivel lehetővé teszi az algásodás fő indikátorának, az a-klorofill koncentrációnak a retrospektív elemzését. A kutatók a Landsat műholdak által gyűjtött, negyven évre visszanyúló adatokat dolgozták fel a Google Earth Engine platformon, amelyet gépi tanulási algoritmusokkal kombináltak a helyszíni mérések adataival. Ennek eredményeként sokkal pontosabb képet kaptak a Balaton ökológiai állapotáról.
A négy évtizedes adatsor számos fontos következtetést tett lehetővé. A kutatás megerősítette, hogy a Balaton erős nyugat-keleti irányú trofikus gradienssel rendelkezik: a nyugati medence tápanyagdúsabb, mint a keleti területek. Az elemzés rávilágított arra is, hogy a partközeli zónákban az algakoncentráció 1,3-2,8-szor magasabb, mint a nyíltvízi területeken. További érdekes eredmény, hogy a déli part mentén közel 10 százalékkal magasabb a-klorofill értékeket mértek, mint az északi parton.
A klímaváltozás hatásai szintén megfigyelhetők: az algavirágzás csúcsidőszaka 20 nappal korábbra tolódott az elmúlt négy évtizedben, míg a vegetációs időszak kezdete 10 nappal előbbre került. Érdekes módon a tó különböző részei eltérő ütemben ‚lélegeznek‘: míg a nyugati medencében augusztusban éri el a csúcsot az algaszint, a keleti területeken ez csak szeptember közepén következik be.
Ez a korszerűen kidolgozott módszer világszerte használható, több ezer sekély tó monitorozását teszi lehetővé. A sekély tavak fenntartható használata és védelme alapvetően fontos, különösen azokban a víztestekben, amelyek az eutrofizáció és klímaváltozás okozta kihívásokkal néznek szembe.
